en-"A sosem volt Valide": Mahfiruze Hatun valódi élete
Mahfiruze életéről rengeteg fikció kering, melyeket sokáig maguk a történészek is elhittek. Mára azonban igen pontosan ismerjük az élettörténetét és a vele kapcsolatos tévhiteket sikerült megcáfolni. Mahfiruze élete sokaknak továbbra is rejtély, sokan nem ismerik a valódi karakterét, épp ezért jelen poszt Mahfiruze valódi személyét kívánja bemutatni a legújabb, legfrissebb kutatási eredmények alapján.
Eredete
Mahfiruze pontos eredete, születési ideje nem ismert, egyes történészek szerint cserkesz, mások szerint görög származású nő volt, de ezek közül egyik sem tekinthető igazán biztosnak. A szultánok ágyasai általában vagy egyidősek, vagy néhány évvel fiatalabbak voltak uraiknál, ám Mahfiruze esetében az előbbi a lehetségesebb, hiszen 1604-ben már életet adott első gyermekének, így 1590 körül születhetett. Hárembe kerülésekor a Hatice nevet kapta, a Mahfiruze nevet valószínűleg csak akkor nyerte el, amikor megszületett első fia (a Mah-Firuze név jelentése "türkiz hold"). I. Ahmet szultán 1603. decemberében került trónra, a birodalom történetében először fordult elő, hogy egy gyermek foglalta el a trónt. Természetesen emiatt a legfontosabb feladata a fiatal uralkodónak az volt, hogy mielőbb örökösöket nemzzen. A szultán édesanyja, Handan szultána és nagy-nagynénje, Gevherhan szultána összeválogatták Ahmet szultáni háremét, Mahfiruze is egy volt a választott ágyasok között. Egyáltalán nem biztos, hogy Mahfiruze volt Ahmet első ágyasa, lehet, hogy csupán ő esett először teherbe (minden valószínűség szerint az ifjú szultán körülmetélése utén a Valide minél több ágyast igyekezett neki küldeni). 1604. novemberében Mahfiruze egészséges fiút szült, amit birodalom szerte öröm és megnyugvás követett. Az ekkor alig 14 éves Ahmet szultán a gyermeket Osman-nak nevezte el. Osman volt az első olyan elsőszülött herceg, aki Isztambulban született. Az érkezését egy hetes nyilvános ünnepségsorozat követte, valamint a születésének másnapján Ahmet a dívánban fogadta az államférfiak gratulációit a trónörökös érkezéséhez (ez egyébként nem volt hagyomány).
A rivális
Mahfiruzét nyilván bőkezűen jutalmazták az örökös érkezése miatt, ráadásul a Baș Hatun rangot is elnyerte, ám kivételes státusza nem tartott sokáig. Ahmet másik kedvenc ágyasa, Mahpeyker hamarosan szintén fiúnak adott életet és 1605-ben, Handan szultána halálát követően Haseki rangra is emelte a szultán (Mahpeyker pedig a nevét Kösemre cserélte), míg Mahfiruze, az elsőszülött herceg anyja továbbra is csak Hatun maradt. Bár Mahfiruze nem érhetett fel Kösem szultána befolyásához, ám nem esett ki Ahmet szultán kegyeiből, ahogyan például Mahidevran Hürrem érkezése után. Erre utal az is, hogy jótékonykodásként támogatta egy dervis szállás megalapítását Eyüpben, egy feledésbe merült ágyasnak erre aligha lett volna lehetősége. Valószínű tehát, hogy Mahfiruzét tisztelték a rangja és gyermeke miatt, ehhez mér fizetést kapott, ráadásul nem csupán egy gyermeket szült az uralkodónak, tehát Ahmet vele sem tartotta be az "egy ágyas-egy fiú törvényt".
Bár gyermekeinek neve és száma sajnos nem ismert bizonyosan, ám az teljesen biztos, hogy nem Oman volt egyetlen gyermeke. Néhányan az ő lányának tartják Gevherhan szultánát, azonban a szultána 1605. márciusában született, nem lehetett Mahfiruze (sem Kösem) lánya. Ezt megerősíti a nagykövet, Bon 1609-es beszámolója is, aki egyértelműen feljegyezte, hogy Ahmetnek ebben az évben pontosan három nőtől voltak gyermekei: természetesen Kösem az egyik, Mehmet, Ayşe, Fatma (és talán Hanzade is megszületett már ekkorra) édesanyja, Mahfiruze gyermeke Osman (és talán Cihangir herceg, ám Cihangir anyjának kiléte kérdéses), a harmadik nő pedig minden bizonnyal Gevherhan szultána anyja volt. Mahfiruze utolsó gyermeke, Bayezid 1612 végén született, több követ is a Osman édestestvére és "igaz örököse"-ként hivatkozott a hercegre (hiszen, mint tudjuk, Osman egyetlen kisfia, Ömer később egy sajnálatos balesetben még csecsemőként meghalt).
Tévhitek és bizonyítékok
Mahfiruze-val kapcsolatban talán a legnagyobb és legelterjedtebb tévhit az, hogy valaha is Valide vált belőle. Ez még sok történész munkájában is így szerepel, azonban az utóbbi években bebizonyosodott, hogy sosem volt Valide (és Haseki rangot sem nyert soha az uralkodótól, tehát valójában még szultána sem volt). Mint tudjuk, a Valide szultána a szultán édesanyjának rangja, a hárem irányítója és egy rendkívül magas pozíció, amely Nurbanu szultána óta létezett hivatalosan. Mahfiruze esetében sokáig elterjedt volt az a fikció, hogy csupán 1620-ban hunyt el, így tehát 2 éven át Valideként tevékenykedett. Ezt sokan egy festményre alapozzák, amelyen Osman koronázási ceremóniája látható. A festmény egy európai utazó művésztől származik, aki az osztrák követ, Baron Mollard társaságában érkezett az Oszmán Birodalomba. Ezen a képen mind Osman-t, az új szultánt, mind Mahfiruze-t ábrázolja. Mahfiruze a festmény bal olalán egy arany trónuson ül, fején arany korona van és a kísérői között ott láthatjuk az osztrák követet is, akit a művész megjelenített a képen. Ezzel azonban több probléma is van: az első, hogy a Valide személyesen nem vehetett részt a koronázási ceremónián, pláne nem ilyen európai stílusú öltözetben, kendő nélkül. A másik, hogy az osztrák követ bizonyosan nem lehetett volna a Valide kísérője, a művész őt csupán odavizionálta. A harmadik és egyben legfontosabb gond: egy európai művész be sem léphetett volna a koronázási ceremónia színhelyére, egészen biztos, hogy a művész nem volt ott és nem látta, amit lefestett.
Mahfiruze Valide szultánaságát tovább cáfolja Valier nagykövet 1612 és 1615 között készült beszámolója, melyben többek között a szultán örököseiről tesz említéseket. Leírja, hogy "a szultánnak négy fia van, kettő az élő, és kettő a halott asszonytól". Az élő szultána egyértelműen Kösem, fiai Mehmet (sz. 1605) és a későbbi IV. Murat (sz. 1612), a halott asszony pedig nem lehet más, mint Mahfiruze, akinek ekkor Osman (sz. 1604) és Bayezid (sz. 1612) voltak a fiai. Ha Mahfiruze-nak születtek is gyermekei korábban (például sokan az 1609-es születésű Cihangir és az 1611-es születésű Selim hercegeket is hozzá kötik), biztosan tudjuk, hogy csecsemőkorban meghaltak, tehát Valier akkor írta a feljegyzéseit, amikor a szultánnak pontosan négy fia volt, nem több és nem kevesebb, ez pedig az 1613-as év eleje/közepe. Bayezid herceg születése után Mahfiruze neve teljesen eltűnik a hárem jegyzőkönyvekből, egyetlen említés sincs róla ezt követően, ami arra utal, hogy elhunyt. Lehetséges, hogy Bayezid születése után hunyt el komplikációk következtében. Valier későbbi jegyzeteiben arra is rávilágít, hogy ha Cihangir herceg Mahfiruze fia volt is, bizonyosan elhunyt 1613-ra, valamint, hogy a sokszor Mahfiruze fiaként emlegetett Süleyman herceg (sz. 1615), szintén nem lehetett Mahfiruze fia, hiszen ő eddigre már halott volt, a követ tehát nagyon részletesen datálja az eseményeket.
Korai halálára további bizonyítékok is vannak. Mahfiruzét az Eyüp Sultan mecset-komplexumban helyezték végső nyugalomra, közel ahhoz a szálláshoz, melyet ő maga építtetett és támogatott. Az a tény, hogy nem Ahmet szultán mecset-komplexumában temették el szinte teljesen bizonyítja, hogy Mahfiruze jóval a mecset 1616-os átadása előtt hunyt el. Nurbanu óta az volt a szokás, hogy a Valide szultánákat egykori szultánjuk mellé temették el. Ha Mahfiruze túlélte Ahmetet, biztosan mellé temették volna, mint Validét. Nem beszéve a sírjáról, melyen a Mahfiruze Hatun felirat szerepel, nem pedig a Valide szultána titulus. A sír, amelybe Mahfiruze-t temették kezdetben egyébként egyszerű volt, ám amikor Osman trónra lépett, az édesanyjának egy szebb és magasztosabb síremléket kívánt állíttatni, melyen ma is olvasható az 1618-as dátum, ez a sír elkészülésének éve. Tehát teljesen kizárt, amit néhányan még ma is állítanak, hogy Mahfiruze Haseki volt (ez egyszerűen nem igaz, a rangot ugyanis csak kapni lehetett, és ezt minden esetben fel is jegyezték a hárem könyvei) valamint, hogy megérte volna Osman trónralépését és még két évig regnált Valideként. Osman uralkodása alatt a hárem jegyzékei konkrétan jegyzik, hogy nem volt Valide szultána, a háremet Osman szeretett dajkája irányította helyette. Mahfiruze 1612. decemberében, vagy 1613 legelején hunyt el, feltehetőleg valóban a szülési komplikációk következtében.
B. Tezcan: The debut of Kösem Sultan's political carrieer. 2008.
C. Finkel: Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire. 2005.
G. Börekçi: A Queen Mother at Work: On Handan Sultan and Her Regency during the Early Reign of Ahmed I. 2020.
G. Börekçi: Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors. 2010.
G. Piterberg: An Ottoman Tragedy History and Historiography at Play. 2003.
L. Peirce: The imperial harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire (Studies in Middle Eastern History). 1993.
M. Özgüleş: The Women Who Built the Ottoman World: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gulnus Sultan. 2017.