Ayşe, a hódító IV. Murat kedvence
Ayşe szultána élete sajnos kevéssé ismert, nem maradt fent róla olyan sok információ, mint elődjei, Hürrem, Nurbanu, Safiye vagy esetleg Kösem esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentéktelen személyiség lett volna, akit nem volt érdemes megörökíteni az utókor számára. Ebben a posztban Ayşe élettörténetét igyekszem minél részletesebben bemutatni a fellelhető források alapján. (Mivel a szultánáról nem készült festmény, elképzelt ábrázolás, így a Muhteşem Yüzyıl- Kösem című sorozatból is használok képet).

Származása és hárembe érkezése
Ayşe volt IV. Murat szultán kedvence, aki végig kísérte annak 17 éves uralkodását. Ayşe valószínűleg Murattal egy idős lehetett, legalábbis az ismert források alapján, így 1612/1613 körül születhetett. Bár születési dátuma nem biztos és eredeti nevét sem ismerjük (ahogyan a többi ágyasét sem feltétlenül), ám származását tekintve már biztosabb információk állnak rendelkezésre: tudjuk, hogy görög származású volt, ezt a követek feljegyzéseiből tudjuk, akik gyakran hasonlították anyósához, Kösem szultánához mind származását, mind külső jegyeit.
Ayşe 1628-tól tűnik fel a hárem jegyzőkönyveiben, így feltehetőleg nagyjából ekkor lett Murad ágyasa, tehát 15-16 éves korában. Ez teljesen szokványos kornak számított, a legtöbb lány ebben a korban került bemutatásra.
A Haseki szultána
Azt sajnos nem tudjuk pontosan, hogy Ayşe mikor lett Haseki szultána, azonban feltételezhetjük az 1632-es dátumot, ugyanis ebből az évből maradt ránk egy követi beszámoló, mely szerint Murat az édesanyja jóváhagyását kérte, hogy Haseki rangra emelje kedvencét és legújabb gyermeke anyját. Arról azonban nincsenek feljegyzések, hogy pontoaan ki volt a gyermek, Ayşe egyetlen ismert és bizonyított gyermeke Esmehan Kaya szultána volt, az ő születési dátumát azonban 1633-ra teszik. 1632-ben született meg Murat Süleyman nevű fia, nem elképzelhetetlen, hogy Ayşe volt az édesanyja, ám szeretném hangsúlyozni, hogy erre nincs döntő bizonyíték, csupán spekuláció. Az is elképzelhető, hogy Kaya születési dátumát ismerjük/jegyezték fel tévesen, ebben az esetben viszont Ayşe lenne az első kedvenc, aki egy lány születése után kapott Haseki címet (nem pedig Muazzez szultána, Ibrahim szultán második Hasekije). Erre sincs azonban semmilyen kézzel fogható bizonyíték, így tehát az egyedüli tény, amit tudunk, hogy Ayşe 1632 körül emelkedett Haseki rangra, ez pedig természetesen azt is bizonyítja, hogy Ayşe különösen fontos volt a keménykezű Murat szultán számára.
Ayşe személyiségéről is maradtak fenn információink: Angelo Alessandrini velencei titkár 1637-ben úgy nyilatkozott Ayşéről, mint kiemelkedő szépségű nőről, aki azonban lélekben a legkevésbé sem olyan, mint a Valide szultána, Kösem. Ettől függetlenül Alessandrini szerint a szultán nagy becsben tartja és királynőként bánik vele, Ayşe pedig igyekszik úgy is viselkedni, mint egy valódi királynő. Erre azonban a titkár szerint esélye sincs, hiába próbálja ruháiban, ékszereiben és szolgálói számában is utánozni a Valide szultánát. Alessandrini ezzel a rövid leírással is sokat elárul Ayşéról, azonban fontos kiemelnem, hogy Alessandirini és a velencei követ, akinek dolgozott a végletekig csodálták Kösem szultánát, természetes, hogy senkit nem mertek hozzá hasonlítani.
Az Ayşe és Murat között lévő erős köteléket jól példázza, hogy Murat magával vitte Ayşét a yerevan-i hadjáratára is. Ez kivételes és szokatlan esemény volt, ugyanis a szultánok évszázadok óta nem vitték magukkal feleségeiket vagy kedvenc ágyasaikat a hadjáratokra. Ez nem meglepő, hiszen Yıldırım Bayezid és felesége, Olivera Lazarević szerb hercegnő együtt estek Timur Lenk fogságába 1402-ben, és az elbeszélések szerint a szultánt úgy próbálta gyötörni a mongol hódító, hogy feleségét gyalázta előtte és kényszerítette, hogy szolgáljon neki. Ezen kívül Yavuz Selim idejéből is ismert egy eset, amikor egy a szafavidák elleni hadjárat során Selim fogjul ejtette a şah egyik kedvenc ágyasát (vagy feleségét), akit aztán rangon alul házasított ki egy oszmán tisztviselőhöz. Ilyen kockázatok ismeretében, tanulva az elődök hibáiból, a legtöbb szultán nem vitte magával háremének egy tagját sem. Murat azonban megszegte ezt a szokást, ami azt is példázza, hogy erősen kötődött Ayşéhez.
Egyesek feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Ayşe a hadjárat alatt adott életet Aleaddin nevű fiuknak, ez azonban valószínűleg egy félrefordítás eredménye csupán. Aleaddin herceg valóban 1635-ben született a hadjárat ideje alatt, azonban Isztambulban jött világra, így aligha lehetett a hadjáraton tartózkodó Ayşe az édesanyja, az pedig végképp valószínűtlen, hogy Murat egy várandós ágyast vitt volna magával egy hadjáratra. Mivel Ayşe végig Murad mellett volt a hadjáraton, sokan okolják őt azért, hogy Murat kivégeztette két öccsét, Süleyman és Bayezid hercegeket. Azonban nincs arra utaló bizonyíték, hogy Ayşe valaha is a hercegek ellen próbálta volna fordítani Muratot. A hadjárat után több szemtanú is leírta Ayşe Isztambulba való visszatérését, mint egy igen pompás eseményt.

Az első Baş Haseki szultána
Ayşe életében feltehetőleg a yemen-i hadjáraton való részvétel lehetett az utolsó pompás esemény, nem sokkal később ugyanis Murat szultán összes fiúgyermeke életét vesztette különböző járványok és a csecsemőhalandóság következtében. Minekutána Murat elsőszámú feladatává vált, hogy örököst nemzzen. Ekkor tűnt fel egy ágyas, akinek 1638-ban sikerült életet adnia egy fiúnak. A tévhitekkel ellentétben nem létezett semmilyen erdélyi hercegnő, az elhíresült grúz származású Şemsişah sem hiteles, a forrásokban, háremjegyzékekben egyáltalán nem maradt fenn az ágyas neve és származása, csupán annyi, hogy Murat szultán második Hasekije. Murat feleségül sem vett soha senkit, az ágyas pedig jutalmul kapta meg a Haseki rangot és magasabb fizetést is kapott, mint Ayşe (köszönhető ez annak, hogy eddigre Ayşe fia/fiai is meghaltak, ha voltak).
Bár Ayşe számára ez rendkívül kedvezőtlen és feltehetőleg elszomorító esemény volt, ám nagy változásokat is hozott magával. A Haseki rang létrejöttétől, vagyis 1534-től kezdve egyszer sem fordult még elő, hogy egy szultánnak több Hasekije is legyen. Ennek következtében megjelent a Baş Haseki titulus, amely azt a nőt jelenti, akit az uralkodó elsőként emelt Haseki rangra. A Baş Hatun ranggal ellentétben ez a titulus nem volt vándorló-rang, hiszen nem a fiúgyermekektől függött az, hogy ki viseli a titulust, hanem a Haseki cím elnyerésétől, márpedig ezt a rangot minden kedvenc megtartotta azután is, hogy a szultánjuk meghalt. A második Haseki karrierje sajnos nem ívelt felfelé sokáig, ugyanis a gyermeke még ugyanabban az évben elhunyt. Ezt követően fizetségét lecsökkentették és teljesen elveszett a történelmi emlékezetben, míg ezzel szemben Ayşe megtarthatta korábbi fizetését.
Murat szultán 1640-ben hunyt el feltehetőleg májcirrózis következtében. Ám Ayşe karaktere ezután sem tűnt még el teljesen. A szultán halála után a szokások értelmében a Régi Palotába költözött, ám itt is jelentékeny fizetséget tudhatott magáénak, mint az egykori szultán fő-Hasekije. A Régi Palota háremjegyzékei úgy jegyezték fel őt, mint "Hazreti Ayşe Sultan haseki-i merhum Sultan Murat Han Gazi", vagyis "a fenséges Ayşe szultána, a megboldogult Murat Sultan Han Gazi hasekije".
Ismert azonban egy eset, amikor Ayşe nyíltan szembeszállt Kösem szultánával. Kösem ugyanis előnyös házasságot kívánt unokája, Esmehan Kaya számára, aki azonban még csupán 11-12 éves volt ekkor és Kösem egy nagyapja korú pasához akarta feleségül adni. Ayşe ezt ellenezte, egyrészt, mert a férj kiválasztása általában a szülők feladata volt, másrészt a szultána amellett érvelt, hogy Murat szultán annak idején nyíltan a fegyverhordozójának ígérte Kaya kezét, a szultána tehát abban a tudatban nevelkedett, hogy a fegyverhordozó felesége lesz. Aki azonban nem volt politikailag befolyásos ember, Kösem szultána pedig egy befolyásos pasához akarta adni a lányt. Emiatt a Valide és Ayşe szultána összevesztek, Ayşe pedig megpróbálta az új szultán, Ibrahim segítségét kérni az ügyben. Ibrahim szultán azonban (ismerjük a természetét) állítólag vissza akart élni a kiszolgáltatott Ayşe helyzetével és magának követelte egykori bátyja kedvencét. Így esett meg tehát, hogy Kösem szultána győzedelmeskedett az ügyben és büntetésből megvonta Ayşe magas fizetségét is. Az esküvőre 1644-ben került sor, Kaya szultána férje végül Melek Ahmet pasa lett. Egyes források állítása szerint Kaya még nem akarta elhálni a házasságot és a pasa nem is erősködött volna, ám Kösem kényszerítette a friss házasokat erre (ami brutális volna tekintettel arra, hogy Kaya még csak gyermek volt). Megint mások szerint Kösem beletörődött Kaya döntésébe és nem erőltette a dolgot, nincsenek meggyőző bizonyítékok erre vonatkozóan. Ayşe szultána végül 1680/1681-ben hunyt el, túlélve összes gyermekét, sőt saját generációjából mindenkit.
B. Tezcan: The debut of Kösem Sultan's political carrieer. 2008.
C. Finkel: Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire. 2005.
G. Piterberg: An Ottoman Tragedy History and Historiography at Play. 2003.
J. Freely: Inside the Seraglio: Private Lives of the Sultans in Istanbul. 2016.
L. Peirce: The imperial harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire (Studies in Middle Eastern History). 1993.
L. Peirce: Empress of the East: How a European Slave Girl Became Queen of the Ottoman Empire
M. Özgüleş: The Women Who Built the Ottoman World: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gulnus Sultan. 2017.
N. Sakaoğlu: Bu Mülkün Sultanları. 2017.
N. Sakaoğlu: Bu Mülkün Kadın Sultanları. 2015.